Felejthetetlen Kalandok a Lélekzugban
Élménybeszámoló az I. Nomád Erdei Kalandtáborról
Élménybeszámoló az I. Nomád Erdei Kalandtáborról
Egy élményekben és sikerekben gazdag hetet zártunk június 30. és július 4. között, amikor a Lélekzugban életre hívtuk az első Nomád Erdei Kalandtábort. Tizennyolc bátor gyermek, három elhivatott segítő és három táborvezető vágott neki a kalandnak, melynek minden pillanatát gondos és hosszas előkészületek előzték meg. A kerettörténet kidolgozása, a feladatok megszervezése és a kellékek beszerzése hatalmas energiát igényelt, de a gyermekek csillogó szeme minden fáradozásért kárpótolt bennünket.
A tábor varázsát a gondosan felépített kerettörténet adta,(Polány és Jákó meséje), amely nap mint nap újabb izgalmakra hívta a gyerekeket. Minden reggel egy titokzatos, rovásírással írt feladvány várta őket, amely kijelölte a napi küldetést. Az első este fénypontja a fejlámpás puzzle-keresés volt; felejthetetlen élmény volt látni, ahogy a gyerekek izgatottan kutattak a sötétben rejtőző kincsek után.
A túraútvonalak olykor próbára tették a kisebbek kitartását, a nagyobbak számára azonban izgalmas kihívást jelentettek, az erdei források hűsítő vize pedig mindenkinek erőt adott a folytatáshoz.
A nomád életforma különleges hangulatot teremtett. A gyerekek fegyelmezetten alkalmazkodtak a sátorozás írott és íratlan szabályaihoz, az estéket pedig közös élmények tették emlékezetessé. Az egyik legszebb program az esti séta volt a Kálváriára. Bár a nap végén mindenki fáradt volt, a megszámlálhatatlan lépcsőfokot örömmel mászták meg. A hegytetőn a legbátrabbak egy különleges próbán is részt vehettek: a templom melletti ösvényen fejlámpa nélkül sétálhattak végig a sötétben.
A tábori életet a Wagner Lovasfarm látogatása is színesítette, ahol a gyerekek megetethették és lecsutakolhatták a lovakat, sőt, még törpe kismalacokat is megcsodálhatták. A szabadidőben a függőágyak nyújtottak pihenést, a kézműves sátorban pedig mindenki kiélhette kreativitását agyagozással, gyöngyfűzéssel és ékszerkészítéssel. Az vacsorához a gyerekek maguknak gyúrták meg a lepény tésztáját, amit a tűzrakási tilalom miatt csak benti tűzhelyen tudtunk kisütni. Az utolsó estét fergeteges szabadtéri diszkóval koronáztuk meg.
A Tarka Kakas csapata minden nap bőséges és finom ebéddel kényeztetett minket, a gyerekek legnagyobb örömére.
A Falatnyi Pékségnek köszönhetően a reggelikhez mindig friss zsemle és kenyér került az asztalunkra.
Királyné Ili néni fantasztikus meggyes süteménnyel és házi málnaszörppel varázsolt mosolyt mindenki arcára,és örömmel mutatta be a gyermekekenek a tyúktartás rejtelmeit.
Kaukerné Trudi néni sokrétű támogatása felbecsülhetetlen volt: nemcsak a reggeli rántottához szükséges tojást gyűjthették be a gyerekek a tyúkok alól, ami összesen 80 db tojást jelentett,de az ő kertjében szüretelhettek meggyet, és bevezetést kaptak a gyógynövények csodálatos világába is.

Nő lehetek. Nő vagyok.