Belső békém családfám oltalmában – női önismereti tábor összegzője
Belső békém családfám oltalmában
címmel
hagyományos női önismereti táborunkat
2019. június 19-étől 23-áig tartottuk
Magyarpolányban
“Ősök iránti hűség tudattalanul és láthatatlanul irányít bennünket,…
újra kellene kereteznünk,
hogy újra szabaddá válhassunk, és saját életünket élhessük!!”
(Anne Ancelin Schützenberger)
Ahogy a fa gyökerei megtartják és táplálják a fát, úgy a saját gyökereink is miközben táplálnak, tarthatnak-erőt adva, de tarthatnak-gúzsban is.
Gyökereink jelen vannak kedves régi tárgyainkban, testi, lelki, viselkedésbeli jegyeinkben, szokásainkban, döntéseinkben, vágyainkban, sorsunkban.
A tábor tréningjein önismeret útján haladva kerestük gyökereinkben azokat a segítő vagy megformálandó élményeket, erőforrásokat, amelyek ön-azonos célunkhoz vezetnek, segítve küldetésünk megtalálását, megvalósulását.
Ki-ki önmaga, és a csoport-többlet lehetőségeit használva: együtt!
A tábor aranymondatai, melyek talán a hangulat benyomáson túl talán mesélnek másoknak is munkánk mélységeiről:
Bennem van a képesség, hogy tudatosítsam:hogy fejezzem ki a nőiségem, ha figyelek önmagamra.
Ott fenn tudják, hogy mire lesz jó.
Ezek a karkötők mindig olyanok, hogy előbb utóbb elszakadnak.
Tőlük kaptunk útravalót bölcsességet.
A küldetésem, hogy átfordítsam ezt a családi katyvaszt.
Ki a Nap? Hát én!
A cél az irány, ami belülről, fakad, kiárad, elindul felfelé, és fentről érkezik, mint egy áldás.
Ideje a cél felé haladni.
Én, én vagyok. Én vagyok egy teljes egész.
Büszkén vállalom a sorsom, a természetem, és viszem magammal a gyökereimet, mert így vagyok és lettem, és így vagyok értékes.
Én döntöm el a női mintákból mit veszek ki.
Itt az állj! Segítek de nem az én káromra.
Nem azért vagyok a világon, hogy a szenvedésem árán támogassam a másikat.
Van erőm és nem fáradok el a napban szembenézek, megoldom őket.
Küzdök azért, ami fontos nekem…én egy ilyen okos menyecske vagyok.
Időre van szükségem ahhoz, hogy ránézzek.
A Belső Békétől indul, körbefogja a Segítőket, és megérkezik a Célhoz.
Pont úgy élek, mint ahogy eszek.
Ha nagyobb rendszer része vagyok, akkor nem minden rajtam múlik.
Ez az! Ez az enyém!