Gyermekkor

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

?Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap,
melyen minden arra járó nyomot hagy.?
(kínai közmondás)

 

lovacskaIsmered a lila hajú lányt a szekrény mögül? Azt, amelyiknek csillogós ruhája van, csak este jön elő és miatta kell elalvás előtt még egyszer tejet inni ? valójában neki kell ? de ezt senki más nem tudhatja meg.

Azt tudtad-e, hogy a legjobb várat két dobozból, egy sötétkék fürdőköpenyből és három felfordított konyhaszékből lehet csinálni?

Szoktál óriásokkal találkozni? Győztél le a napokban egy teljes hadsereget?

Szerinted csónak a tejfeles pohár és tengeralattjáró a habfürdős flakon és Te maga vagy a repülő ha széttárod  a két karod?

 

Nem? Nem ismered? Nem tudtad? Nem szoktál?

 

Akkor Te már csak voltál gyerek.

 

Átestél, kissé szárazon megfogalmazva a felnőtté válás, ezen természetes fázisán amely a születéstől a serdülés bekövetkeztéig tart. Voltál csecsemő, kisgyermek és iskoláskorú is majd az ifjúkort elérve, végleg búcsút inthettél életed első, meghatározó, minden képzeletet felülmúló, élményt, tudást és SZERETETET gyűjtögető első szakaszán.

Igen, lehet, hogy már nem  a tiéd a selyemszál mely a MCSK-hoz, ( na jó, a Minden Csodák Kapujához) vezet, de nézz körül! A mi megszokott felnőtt szemmagasságunkhoz képest nézz, kérlek, picit lefelé. Ott lesz melletted Ő vagy Ők akik most élik életük ezt a soha vissza nem térő lehetőségét. Te vagy a felnőtt, a szülő, a nagyszülő, a nagybácsi, egy jó barát?

 

Értük és velük visszaidézhető minden régi titok és csoda. Megvan az összes út és híd, amin most Őt segítsd át! Játssz és taníts, énekelj, mesélj! Legyél határozott és engedékeny, bohóc és megfontolt, tanár és pajtás!

 

Legyen miénk, felnőtteké a feltétel nélküli szeretet útmutatása, hogy minden, amit teszünk gyermekeinkért, jól süljön el a végén!

 

Micsoda gondosságot, biztos kezet igénylő feladat támogatni, segíteni aprókáinkat a gyermekkor csodáin át! Mikor mi az igazán jó döntés? Van ilyen egyáltalán?

Létezik jó szülő, jó nagyszülő, jó támogató felnőtt etalon?

Mikor csinálom jól és mikor rontom el? Egyáltalán elronthatom?

 

Milliónyi kérdéssel, kihívással kell egy új életet, egy mindenre nyitott, kíváncsi gyermeki lelket támogatónak, tanítónak percről percre szembenézni?

   

Bővebben: Kicsi vagyok én

   

MaJci varázso

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Szívem csücske: Marcell, az unokaöcsém decemberben töltötte be negyedik életévét. Semmi kétségem a felől, hogy azért született a családomba, hogy mindannyiunk szívét-lelkét megtöltse örömmel, melegséggel, szeretettel, mókával és kacagással. Meg kell hagyni, elképesztően jól csinálja! Varázsol, pedig nincsen különleges varázspálcája, egyszerűen csak jön-megy, létezik és már attól boldog vagy, ha nézheted, ahogy szuszog a takaró alatt, ahogyan a sült krumpli alakú repülőgép különleges küldetést teljesítve berepül a szájába, vagy ahogyan balerinaként átlibben egyik szobából a másikba.

Szűken értelmezett családi körben Ő az első kis jövevény, az első gyermek (amióta a bátyám és én már ?felnőttünk?), az első unoka, az első unokaöcs. Egyszer csak megérkezett és fenekestül felforgatta az életünket! Visszacsalogatta édesanyánk szemébe azt a ragyogást, melyet csak egy kisgyermek tud odavarázsolni. Minden találkozásunk alkalmával tanít a feltétel nélküli szeretet befogadására, egy mosollyal, öleléssel, vagy azzal a bizonyos ?nagyon szeretlek? nézéssel örömkönnyeket csal a szemünkbe, és valahol, titkon nekem is segít a felkészülésben, hogy egyszer majd jó anyuka lehessek. Ha pedig az apukáját, a bátyámat kérdezzük? Ő ennyi mond: ?Egy egészen új jelentést adott az életnek!? A szemébe nézve pedig látod és pontosan érted, ez mit jelent.

Bővebben: MaJci varázso

   

Nem szabad...

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

Jó pár évvel ezelőtt hallottam azt a találós kérdést, hogy "mikor lesz valakiből tényleg felnőtt?". Számos válasz érkezett rá, de egyik sem volt helyes. Az igazi válasz: "ha egyik szülőnk sem él már közöttünk".

Keserédes szájíze lesz talán ettől az embernek, ám igazság van benne. Innentől kezdve, legyen akármilyen idős is az illető, árvának, kiszolgáltatottnak érezheti magát, hisz normál esetben a szülő a melegséget, az otthont, a biztonságot, a támaszt jelenti.

Bővebben: Nem szabad...

   
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ?majd a szakember megmondja?, azonban a saját életünk legkompetensebb szakértői mi magunk vagyunk: ezért olyan nagy erejűek a személyes élmények, felismerések, ráébredések!

Ha valaki megtisztel bennünket a személyes történetével, az többeket továbbsegíthet saját útjukon, elakadásaikon, problémáikon.

Szeretettel várjuk olvasóink történeteit vagy akár az olvasottak keltette benyomásait, melyeket a Gyermekkor menü (baloldalt) Velünk történt: menüpont -> Saját történet beküldése almenüben található kérdőív segítségével juttathatnak el hozzánk. (A menüpont csak regisztrált felhasználók számára érhető el!)

A beküldött történetekből szakembereink válogatnak és megjelenítik a honlapon - természetesen az Önök hozzájárulásával.