Események betöltése

« All Events

  • Ez az esemény elmúlt.

Gyökereink megtartó ereje

2019. július 17. - 2019. július 21.

Gyökereink megtartó ereje

Női önismereti tábor

2019. július 17-21.

Magyarpolány

 

„A fa a sötétségben felragyogó középpont látomása, ahol minden út összefut.”

(Carl Gustav Jung)

 

Minden fa a gyökerével áll stabilan a földben. A helyén.

A gyökere táplálja, így tud folyamatosan növekedni, fejlődni.

Ha ránézünk egy fára, a gyökere általában láthatatlan. De tudjuk, hogy ott van.

Saját gyökerünk is gyakran láthatatlan tudatos tekintetünk előtt,

miközben jelenlétét érzékelhetjük mindenhol.

A nyomokon a testünkön: az apám szemének színe, az anyám kezének vonala.

A tárgyakban körülöttünk: a nagyanyám csipketerítője, a dédapám fényképe.

A szavainkban, a történeteinkben, a szokásainkban, a döntéseinkben, a vágyainkban,

a sorsfordulatainkban.

Lehet, hogy van, amit megváltoztatnánk, vagy akár már meg is változtattunk,

van, amit tehernek érzünk,

van, amit elfogadtunk, amivel megbékéltünk,

van, amit időközben értékelni kezdtünk,

és van, amiből ERŐT merítünk.

Ami megtart, a saját jelenünkben.

 

GYÖKEREINK MEGTARTÓ EREJE.

 

Hogyan érezhetjük meg?

 

 Van a világon egy csudálatos nagy fa,

amelyiknek kilenc elhajló ága van,

mindenik egy-egy erdővel vetekszik.

Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél.

Olyan csudálatosan nagy fa ez,

hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is.”

(Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága)

 

Női önismereti táborunkban a FÁKKAL lépünk kapcsolatba.

A fával a kertben, a fával az emlékeinkben, a családfával, az életfával.

Megérintjük, meghallgatjuk, megfigyeljük, lerajzoljuk, megérezzük.

Ezeket a megtapasztalásokat, üzeneteket az aktuális „itt és most” megvilágításából tudatosítjuk,

hogy ezt a megtartó erőt a saját jelenünkben használni tudjuk.

A növekedéshez, az élet áramlásához, a lehetőségeink kibontásához.

 

Múltban, mesében gyökerezem,

Vizet szívok, létet nagy vörös földeken,

Várok, remélek át hosszú éveken.

Magból sarjadtam mélyen,

Odalennt láttam mit ezer éjen az idő eltemetett.

Törzsem az évekkel kéreggé szélesedett,

És itt ad enyhet, árnyat a jelenben.

Jeleket viselek szerte testemen,

Ha általuk olykor az utat megleled

Nem éltem hiába e földi életet.

Kezem ezer ága a jövő ezer álma,

S ha egy letörik, megsiratom,

De új nap zúgása hajnali dalom.”

(Kovács Judit: Rogimund fája vagyok)

Részletek

Kezdés:
2019. július 17.
Vége:
2019. július 21.
Esemény kategória:

Helyszín

Magyarpolány
Petőfi utca 40.
Magyarpolány, Magyarország
+ Google Térkép

Részletek

Kezdés:
2019. július 17.
Vége:
2019. július 21.
Esemény kategória:

Helyszín

Magyarpolány
Petőfi utca 40.
Magyarpolány, Magyarország
+ Google Térkép